Csőtörés

2002. június 13-án reggel kinéztem az ablakon, és érdekes tumultust láttam az utcán, a 81-es troli megállójában. Hamarosan azt is tapasztalhattam, hogy nincs a lakásban víz, sőt, az egész házban nincs. Nosza, "cicamosdás" a minden eshetőségre betárolt vizesballon tartalmából, és utánanézés a dolognak. Az út kanyarjában lett meg a tettes: egy 400 mm-es főnyomócső az éjszaka folyamán eltört, és tengerré változtatta a környéket. Ennek következtében a vonalra hajnalban kiálló trolibuszok - vegyesen 81-es és 82-es kocsik - csak az ablakom alatti megállóig jutottak. A helyzetet nagyban nehezítette, hogy a víz éppen egy olyan vezetéktartó oszlop tövében tört fel, amely a trolibusz felsővezetékének elektromos táplálását is hordozta, ezért a hirtelen támadt "tenger" hosszú ideig melegvizes volt: a betáplálási pozitív vezeték merülőforralóként funkcionált egészen a szakasz áramtalanításáig. Képeim a nap reggelén, és kora délután készültek erről az "árvízről".
 

Tájkép az ablakomból
sok-sok trolival

Már a "földről": olyan, mintha
a garázsbeli szektor lenne

Utcakanyar volt:
időszakos tó lett

A betáp oszlopa is
áldozattá vált

Az oszlop tartja a vezetékeket,
avagy fordíva van?

Az iszapréteg csaknem
térdig ér az utcán

Megjöttek a csatornások,
végre kezd lefolyni a víz

A vontató is megjött, hogy
a trolikat "hazavigye"

Egy szűk kanyar után a
lakótelep apró utcáin...

...keresztül értek ki a
kocsik a Kerepesi útra

Az elmozdult kapcsolószekrény
az oszlopot is tovább húzta

A víz éppen az oszlop
tövében talált utat magának

Délután már javában
keresik a vízcső sérülését

A leszerelt tápvezetékek a
munkagödör peremén

A vezetéktartó oszlopot ki
is kellett emelni a helyéről

Ez már a harmadik évezred:
lajtoskocsi a panellakótelepen!