A város nagyarányú átépítése eléri a tetõfokát. Ezek azok az építkezések, amelyek a ma is ismert közlekedési hálózatot, útpályákat, és közlekedési csomópontokat kialakítják. Igen nagy feltúrással és tereléssel járó munkák voltak ezek, de még mindenhol nagyobb közlekedési fennakadások nélkül voltak megoldhatóak. Hiába, az egyéni közlekedés akkor még mindig nem volt túlméretezett, a tömegközlekedést pedig minden ilyen építkezésnél igyekeztek mindvégig fenntartani. Lássuk tehát a képeket!

 

	A Lenin (ma ez a szakasza: Teréz) körút a Nyugati pályaudvar bejárata elõtt. a csarnok elõtt látható egy példány az akkor "körúti típus"-ként is ismert közvilágítási "ostornyeles" lámpák közül. Ennél a típusnál a gyalogjárda megvilágítását külön két, kúp alakú világítótest adta.
	A Baross téri közúti felüljárót, valamint az átrendezett teret a gyalogos aluljárókkal és a villamosvégállomással 1969. december 22-én adták át a forgalomnak. A képen a korra jellemzõ utazási szokás figyelhetõ meg: az UV motorkocsik közé kapcsolt, még "kertajtós" pótkocsi lépcsõjén lógnak az utasok.
	A kelet-nyugati metró elsõ szakaszát a Fehér út és a Deák tér között 1970. április 3-án adták át a forgalomnak. A 44-es, 45-ös és 46-os autóbuszok végállomása egészen addig a Wesselényi utcában, a Dohány utca torkolatánál volt, a Zsinagóga mellett. A buszok a Síp utcán át közlekedtek a Rákóczi út és a Wesselényi illetve a Dohány utca között. A 67-es autóbusz végállomása a Baross téren volt, ott, ahol ma a 80-as trolibusz végállomása van. A metró átadásakor végállomásukat az Örs vezér terén kialakított, új végállomáshoz helyezték át, a 44-es pedig 144-es jelzéssel gyorsjárat lett.
	A Kálvin tér is körforgalom volt régebben. A képen a templom elõtti része látható. Ez az a pont, ahol sokszor nem adták meg a jármûvek a körforgalomban közlekedõ 74-es trolibusznak az elsõbbséget, így a troli éppen a villamos felsõvezetékének szigetelt keresztezésében kényszerült megállni, ahonnan csak a lelkes utasok segítõkészségének köszönhetõen tudott távozni, úgy, hogy az utasok megtolták.
	A Tolbuhin (ma: Vámház) körút itt ágazott ki a Kálvin térbõl. A képen jól megfigyelhetõ az útpálya nagykockaköves burkolata, amelyet sokan tévesen "macskakõ" néven illetnek. A macskakõ a kiskockakõ népszerû neve volt, a kockák mérete a nagykockakõ mintegy fele volt, és íves alakban rakták, míg a nagykockakövet minden esetben egyenesen, és általában az úthoz képest 45 fokban építették, de volt, ahol az útra merõlegesen helyezték el a sorokat. Ezek voltak a legzajosabb, legrázósabb útburkolatok.
	A Kálvin téri gyalogos aluljáró és a metróállomás építésekor megszûnt a 63-as villamos Üllõi útról a Szabadság híd felé kanyarodó vágánya. A 47-es és 49-es villamosok vágányait a mai Korona Szálló helyén levõ foghíjtelken vezették át, mellette egy-egy szûk forgalmi sáv maradt az egyéb jármûvek és autóbuszok közlekedésére.
	A Kõbányai út és Könyves Kálmán körút keresztezõdésére nehéz e kép alapján ráismerni. Jobb oldalon, a fák helyén ma benzinkút üzemel, mindkét út jelentõsen szélesebb. Ezen a képen maga az útkeresztezõdés szinte nem is látszik, inkább csak sejthetõ a trolivezeték keresztezése.
	Ugyanaz a keresztezõdés pontosan szembõl fényképezve, mint az elõzõ. Ez volt Budapesten az elsõ, kizárólag a kerékpárút forgalmát irányító forgalomirányító fényjelzõ készülék. A kép még annak az 1975-ös KRESZ-nek a bevezetése elõtt készült, amelyikben elõször megjelent ez a lámpa. A kép jobb oldalán látható, kétemeletes épületet pár éve bontották le, a helyére a Könyves Kálmán körút és a "dohánygyári átjáró" szélesítésekor útpálya épült.
	A Ferenc körút és az Üllõi út keresztezõdése 1972 körül. Még nem kezdõdött meg a gyalogos aluljáró építése. A képen látható az Üllõi út külsõ szakaszáról a Ferenc körútra, a Petõfi híd felé kanyarodó villamosvágány, amelyet a kocsiszínek közötti forgalomra használtak. A vágányt az aluljáró megépítése után visszaépítették, és egészen az Üllõi úti villamosok 1976. decemberi megszüntetéséig használták.
	A megállóban 63-as villamos áll. Érdekes, hogy az Üllõi úti villamosmegállókhoz a gyalogos aluljáróból felvezetõ lépcsõk eleve rövid idõre voltak tervezve, ennek ellenére kiépítésük módja teljesen korrekt, hosszú idõre tervezettnek felelt meg.

Vissza a fõlapra

További képek