A cikkeket igyekeztem betűhelyesen visszaadni, ezért a stílus és nyelvezet mindenhol az eredeti maradt. Ne felejtsük el, hogy ezek az írások a "legvidámabb barakk" legvadabb éveiben készültek, ennek megfelelően értékeljük a leírtakat, különös tekintettel a költségeket is tartalmazó bekezdésekre. (Összehasonlítási alapul: 1 kg kenyér ára 3.60 forint, egy villamosjegy 1.- forint, 1 liter 92-es szuperbenzin 4.-, a 98-as extra 5.- forint volt akkoriban)
Elsőként egy kis kitekintés: nem voltunk elmaradva nyugati szomszédunktól az akkori úthálózat mennyiségét és minőségét illetően!
A Fővárosi Mélyépítési Tervező Vállalat a Budapesti Városrendezési Tervező Vállalattal együttműködve - a Főv. Tanács VB Közlekedési Igazgatóságának megbízásából - elkészítette a Hungária körút távlati fejlesztési tervét.
A tanulmányokból és a szakirodalomból képet alkothatunk a nagyszabású elképzelésekről, amelyek a valamikori "Kültelki körútból" a nem is olyan távoli jövőben a modern városképbe is illeszkedő "autópálya-körgyűrűt" bontakoztatnak ki.
A Dunától Dunáig húzódó "Kültelki körút" kiépítése mellett a fővárosi Közmunkatanács először 1872-ben foglalt állást. Bár az 1830-as év Budapestjét tükröző térképen a Hungária körútnak egy-egy részlete már jól felismerhető, az összefüggő, teljes körút koncepciója csupán mintegy 100 éves múltra tekinthet vissza.
Érdekes, hogy a mai nyomvonal szabályozási terve - a Mester utcáig - már 1896-ban elkészült. A Kerepesi út és a Mester utca közötti szakaszon viszont jelenleg is tulajdonképpen még az 1890-es - és akkor is csupán ideiglenesnek minősített - pályán közlekedhetnek a járművek. Lényegében az akkor előidézett nehézségekre és akadályokra vezethető vissza az is, hogy a körút Mester utca és Soroksári út közötti szakasza még ma sincs kialakítva.
A körút másik felének fejlesztése viszont összefüggött az óbudai kapcsolat közvetlen kiépítésével: 1908-ban született meg a döntés arról, hogy a Hungária körút folytatásában új közúti Duna-hidat kell építeni. De az árpád-híd csak a népi demokráciában készült el, s így a Hungária körút északi felének ez a szerepe is csak mostanában teljesedhetett ki. Az elhúzódó és szaggatott ütemű építkezés kedvezőtlen velejárói (útburkolat-minőségek és szélességek, beépítési adottságok stb.) nagyon sok nehézséget rejtenek jelenleg, és nyilván a jövőben is sok problémát fognak okozni a pálya építőinek.
A jelenlegi állapot legfőbb hibái abban mutatkoznak, hogy a déli rész nincs befejezve és a Salgótarjáni út - Köbányai út között keresztmetszeti kötöttségekkel kell számolni. Az eddig elkészült tanulmányok és a hivatalos állásfoglalások alapján immár megállapítható, hogy a Fővárosba vezetö autópályák közötti kapcsolatot is a Hungária körúton elöirányzott városi autópálya-gyűrű fogja biztosítani.
Irányonként három forgalmi sávval magasút építését tervezik a Váci úttól a Soroksári útig, majd egy új Duna-hídon át az M-1 és M-7 útig.
Az M-1 és M-3 úttól északra, a Róbert Károly körúton - szerényebb műszaki kialakítással - irányonként csak két-két nyommal haladna tovább az Arpád-hídon át Óbudára a hétvégi forgalom szempontjából különösen jelentós 10-es és 11-es föközlekedési utak elágazásáig.
A magasút mellett két 10 méteres - irányonként két haladó és egy leálló nyommal - szintbeni szerviz-út, illetve kocsiút épül. A magasútnak a keresztezö útvonalakkal és a terepszinten vezetö úttal való kapcsolatát le- és felhajtó rámpákkal oldják meg. A magasutat - mint városi autópályát - 80 kilométeres sebességre tervezik, 3,6 méteres nyomszélességgel. A két különbözö irányú pályát 1,50 méter széles sáv választja el.
A két kocsiút között, illetve a magasút alatt húzódik majd a Hungária körúti gyorsvillamos pálya, amely egyben a gyorsvasúti hálózat szerves része lesz. A tervezett műszaki és forgalmi adottságokkal kiépülő Hungária körút autópálya-magasút, a két szintbeni szerviz-út, a gyors-villamos hálózat, a kapcsolódó többszintű csomópontok és a szükséges dunai hídépítések együttesen mintegy 2,6 milliárd forintot igényelnek.
A népgazdaság reális teherbírását és az egyéb ágazatok arányos fejlesztését figyelembe véve kézenfekvő, hogy a Hungária körút teljes klépítése csak szakaszonként és hosszabb idő alatt valósítható meg. Az építkezés teljes egészében 1990-ig tervezik befejezni. Ennek megfelelően már a III. ötéves tervben megkezdődnek a Hungária körúti autópálya-körgyűrű egyes fontos részeinek a munkálatai.
Igy a Közlekedési Igazgatóság már az idén hozzákezd a Hungária körút, valamint a Kacsóh Pongrácz út szintbeni vasúti kereszteződéseinek a felszámolásához. Mint már megírtuk: mindkét helyen közúti felüljáró épül, amelyek már szervesen illeszkednek a végleges kialakítás koncepciójába.
E felüljáró építésével csaknem egyidőben és a belső Soroksári út korszerűsítésével összhangban kerül sor a Könyves Kálmán körút Mester utca, és Soroksári út (Kvassay út) közötti szakaszának a kiépítésére. Ezzel a Hungária körút délen a forgalom mérvének megfelelö kapcsolatot kap a csepeli főútvonallal.
A Hungária körút vasúti sínekkel való keresztezésének megszüntetése, továbbá a körút déli ágának kinyitása és a szervizutak létesítése végre lehetővé teszi a Hungária körút igényes kialakítását.
Elsö lépcsőben tehát hamarosan megszűnik az az akadály, amely a Hungária körúton az autótömegeket naponta oly gyakran negyedórákra is feltartóztatja. Az egészet tekintve pedig, az elsö tervet követö száz év után végre megvalósul az egyre növekvő forgalom igényeinek megfelelő, Dunától Dunáig vezető korszerű "Kültelki körút".
De sok bosszúságot okoztak és időt raboltak el évről évre a gépjárművezetőktől a Hungária körúti "Tíz percnél tovább is zárva tartható" felírással ékesített vasúti sorompók! Most immár utoljára zárták le és - végérvényesen nyugdíjazták őket. A Hungária körút-Kacsóh Pongrácz úti felüljáró építésének gyorsított ütemű tervét ugyanis elfogadták és már hozzá is kezdtek a főváros egyik legforgalmasabb közút-vasúti kereszteződésének áthidalását biztosító impozáns műtárgy építéséhez. Minthogy a Hungária és Róbert Károly körútnak a Reitter Ferenc utcától a Kacsóh Pongrácz útig terjedő szakasza - előreláthatólag 1969 őszéig - építkezési területté változott, kijelölték a terelőútvonalakat.
Az árpád-híd felől a Róbert Károly körút-Vágány utca-Dózsa György út vonalán juthatunk a Hősök terére, s onnan tetszés szerint tovább, a Kacsóh Pongrácz, illetve Thököly út irányába. A Thököly út felől a Hungária körút-Kacsóh Pongrácz út-Hősök tere-Dózsa György út-Vágány utca-Róbert Károly körút a terelő-útvonal. A Közlekedésrendészet azonban kéri, hogy a kijelöléstől függetlenül, a gépjárművezetők a lehetőség szerint mentesítsék a zsúfolt terelőútvonalakat is. így óbuda felől a Váci úton, a Kerepesi út felől a Thököly úton vagy az Ajtósi Dürer soron juthatunk leghamarabb a belvárosba.
|
Jelmagyarázat:
|
Az első ütemben a térszinten levő utak és az új Duna-híd készülne el félszélességben. A teljes szélességű autópálya kiépítése körülbelül nyolc-tíz évet vesz igénybe.
