Hogy is kezdõdtek a hatvanas évek? Természetesen az ötvenes évekkel. Elsõként tehát néhány kép az ötvenes évek elejérõl, amikor még ott is villamos közlekedett, ahol ma már nyoma sincs...

 

	A Körönd 1952 õszén. A Népköztársaság útját (Andrássy út) egy 23-as villamos keresztezi a Felsõ Erdõsorból a Szinyei Merse utca irányába a Rudas László (Podmaniczky) utca felé menet.
	Az Orczy téren 1952-ben még nem épült meg a villamosok közvetlen vágánya a Fiumei út és az Orczy út között. A képen látható 23-as (vagy 24-es) villamos ezért a Kõbányai úti vágány felõl a tér keleti oldalán közlekedik a Vágóhíd felé.
	Móricz Zsigmond körtér, a Villányi út torkolata 1962-ben. Még megvan a Villányi útról a Bartók Béla út külsõ szakaszára kanyarodó kettõs vágány. A kép ugyan 1963-as keltezésû, ám a hurokvégállomáson sötét színû villamos látható, tehát minden valószínûség szerint HÉV, amely utoljára 1962-ben járt erre, hiszen 1963. január 1-jétõl a törökbálinti és a nagytétényi vonalat a villamosvasút vette át 41-es és 43-as jelzéssel. A volt HÉV MV-ös kocsikat ekkor 600V-os feszültséggel ikresítették, és sárgára festve kerültek a vonalcsoportra az ugyanekkor ikresített 1000-es sorozatú FVV-kocsikkal együtt
	Móricz Zsigmond körtér, a Fehérvári út torkolata. A kép felsõ részén, a jobb oldalon egy érdekesség: 3600-as (Stuka) motorkocsi áll a végállomási vágányon, pótkocsival! Valószínûleg az akkor még erre közlekedõ 42-es vonalon jár, csak ennek a viszonylatnak volt mind a két végén, itt, a Körtéren, és a kispesti Tóth Árpád utcánál is hurokvégállomása.
	A gödöllõi HÉV "Hungária út" megállóhelye valamikor az ötvenes évek végén. A háttérben a metró, a földalatti gyorsvasút eredetileg tervezett végállomásának épülete. A tervek szerint a jelenleg is meglévõ négyvágányos állomás belsõ vágányain lett volna a metró végállomása, majd a Kerepesi út alatti kihúzóvágányokon fogott volna vissza a szerelvény, míg a HÉV-ek a szélsõ vágányra érkeztek volna, majd a ma is létezõ rámpán át a Keleti pályaudvar fûtõház-terén, a felszínen épített hurkon, és a másik, meg nem épült rámpán tértek volna vissza a föld alá, a kifelé irányú szélsõ vágányra tervezett felszállóhelyre. Így a metrón érkezõ utasok ugyanannak a peronnak a másik oldalán álló HÉV-re átszállása lényegesen egyszerûbb és kényelmesebb lett volna, mint a mai állapot (az Örs vezér téri aluljárón keresztül).
	A Marx (Nyugati) tér 1952-ben. Érdemes megfigyelni a hatalmas méretû gyalogos forgalmat, valamint azt, hogy a villamosok mindkét(!) oldalán fürtökben lógnak az utasok! A jármûforgalom ugyanakkor felettébb csekélynek mondható.
	1963-ra mintha valamelyest csökkent volna a gyalogos forgalom. Talán már többen ültek autóba, legalábbis erre utalhat, hogy az elõzõ képhez képest lényegesen több autó látható. A körúti villamosokon már UV-szerelvények közlekednek.
	A Kerepesi út és a Nagy Lajos király útja keresztezõdése 1963-ban. A háttérben kivehetõ a gödöllõi HÉV felsõvezetékét tartó oszlopsor. A földszintes házak elõtt van a "Fehér út-Kertváros" nevû megállóhely, ennek helyén áll ma a HÉV Örs vezér téri háromvágányos fejállomása, a kertes házak helyén pedig a Sugár üzletközpont.
	A Felszabadulás tér (Ferenciek tere) az Erzsébet híd átadása után. A Kossuth Lajos utcai üzletek kirakatai fölött mindenütt látható az azóta már feledésbe merült árnyékoló roló, amely napsütésben árnyékot, esõben tetõt varázsolt a járdák fölé, így a járókelõk minden idõben kényelmesen nézegethették a kirakatokat.
	Széna tér, 1964. A körforgalomban haladó villamosvágányokból valamikor iparvágány ágazott ki a Ganz-telepre, bekötése már fel van bontva, a telepi bejáratánál pedig egy farmotoros Ikarusz parkol. A téren levõ távolsági autóbusz-végállomás mindig is szûk volt, csak a környezõ apró utcákban, illetve - mint a képen is látható - a tér minden szabad pontján lehetett tárolni a buszokat.

Vissza a fõlapra

További képek