Az elõbbiekben leírt vezetékrendszerben a legnagyobb mechanikus igénybevételt kétséget kizáróan a váltóknak és a keresztezéseknek kell elviselniük. Ezen túlmenõen a keresztezési testek különbözõ polaritású munkavezetékeken keresztüli átmenetet biztosítanak, ezért elektromos kiszigetelésük mindenhol indokolt. A továbbiakban a szigetelések elektromos kapcsolásával fogok foglalkozni.

Váltók és összeágazások esetében egy helyen keresztezik egymást a különbözõ polaritású munkavezetékek, így itt szükséges szigeteléseket beépíteni a felsõvezeték-hálózatba. Az elektromos állítású váltók esetében az esetek többségében a nem állított irány vezetéke van kiszigetelve, tehát ez az irány cseng. A beépített 20^o-os keresztezési testek elõtt és mögött ebben az irányban a csövezésbe egy-egy szigetelõpálca kerül beépítésre, az efölött megszakítatlanul átvezetett munkavezeték pedig gumitömlõs szigetelést kap. A keresztezési testen tehát a hozzá képest "másik" munkavezeték polaritása "él" a csengõ irányban, a nem csengõ irányban pedig folyamatos áramellátást biztosít ez a felépítés, így alkalmas a közvetlen állítású váltókon az állított irányban menetárammal való áthaladásra.

Összeágazások kivitelezésénél általában a ritkábban járt irányban, illetõleg a kedvezõbb forgalmi helyzetben levõ (pl. "Elsõbbségadás kötelezõ" táblánál az elsõbbséggel rendelkezõ) jármû irányában építik be a szigeteléseket.

A keresztezések legegyszerûbb esetében a két trolibusz felsõvezeték merõlegesen keresztezi egymást. Az egyik (a képen a velünk párhuzamos, a rajzon a 2-es) irány nincs kiszigetelve, ebben az irányban tehát menetárammal lehet áthaladni. A másik irány alácsövezésébe vezetékenként 3, tehát összesen 6 db szigetelõpálca van beépítve: a keresztezés elõtt, a vezetékek között, és a keresztezés mögött. Ebben az irányban haladva a keresztezés cseng.

A képen jól láthatóak a munkavezetékek gumitömlõs szigetelései, valamint a keresztezési testeket tartó sodronyháló a felfüggesztõ pálcákkal. A keresztezés elõtt és mögött a nyolcszálas tartóhálóra a munkavezetékek merev rendszerû felfüggesztõkkel vannak szerelve, ezek biztosítják a keresztezési testekhez képest a munkavezetékek pontos helyét, és egymással bezárt szögét.
(Nefelejcs utca - István utca, 74/78-as keresztezése)

Azonos irányú, ferde szögû vezetékkeresztezések esetében - amennyiben a két irány azonos táplálási szakaszban van - négy szigetelõpálca beépítése szükséges. Ilyenkor a keresztezés elején és végén levõ keresztezési testeknél kell szigetelést létesíteni, ott, ahol jobb és bal vezetékek keresztezik egymást. A két középsõ keresztezési testnél bal-bal, illetve jobb-jobb munkavezetékek találkoznak, így itt nincs feszültségkülönbség. A rajzon a 2-es (a képen a "vízszintesebb") irány nem cseng, az 1-es irány két rövidet cseng, köztük viszonylag hosszú szünettel.

A képen a két gumitömlõs szigetelésen kívül jól látható az a két, U-alakú vezetékátkötés, amely a csövezés fölött megszakítás nélkül átvitt munkavezetékek közötti elektromos kapcsolatot biztosítja.
(Örs vezér tere, 81/82-es keresztezése)

Ha a keresztezés két iránya eltérõ táplálási szakaszhoz tartozik, a merõleges keresztezésnél leírtakat lehet alkalmazni, tehát összesen hat szigetelõpálca beépítése szükséges. Ebben az esetben a munkavezetékek között elhelyezkedõ szigetelõpálcák hossza nem elegendõ, ezért a ferde szögû keresztezéseknél a két munkavezeték közötti szakaszon még áramvezetõ alácsövezés is beépítésre kerül. Az utóbbi esetben pedig az elõbb látott U-alakú vezetékátkötések - értelemszerûen - elmaradnak. A kiszigetelt irányban a keresztezés a bezárt szögtõl - illetve a "nem csengõ" irány két munkavezetéke közötti elhelyezkedésüktõl - függõen hosszan, vagy kétszer cseng.
(Rottenbiller utca - Wesselényi utca, 73-76/74-es keresztezése)

Ferde szembekeresztezések esetében - amennyiben a két irány azonos táplálási szakaszban van - szintén négy szigetelõpálcával megoldható a kiszigetelés, azonban most a két középsõ keresztezési testnél találkoznak a különbözõ polaritású vezetékek. A rajzon a 2-es (a képen a függõleges) irány nem cseng, az 1-es irány pedig vagy hosszan, vagy két rövidet cseng, köztük nagyon rövid szünettel. Ilyenkor azonban a két csengés között fordított polaritású a létrejött táplálás a rajzon piros nyíllal jelölt ponton!

Fordított polaritású (pontosabban: polaritásváltós) keresztezéseken a kiszigetelt irányban nem ZIU típusú trolibusszal közlekedve szigorúan tilos menettel áthaladni, mivel ez a jármû elektromos berendezéseinek, kondenzátortelepének, esetleg félvezetõinek súlyos károsodását is okozhatja!

Természetesen minden olyan helyen, ahol a munkavezeték áramellátása megszakad (szigetelt vezetékkereszt, szakaszszigetelõ, stb.) minden trolibusszal kikapcsolt menetárammal kell áthaladni, hogy nagy áramú elektromos ívek ne alakulhassanak ki. A ZIU trolibuszok nem polaritásérzékenyek, így azoknál a szikrázáson kívül más kár nemigen léphet fel (esetleg lekapcsol a kocsi túláramvédelme). Azonban a korszerû trolibuszok nem alkalmasak fordított polaritású vezetéken (úgynevezett "helytelen vezetéken") való közlekedésre több okból sem. Az egyik a már említett kondenzátortelep. A másik pedig az, hogy energiavisszatápláló villamosfékjük következtében a pozitív pólus a bal, a negatív a jobb áramszedõ kell, hogy legyen, minden esetben. Ilyen kocsival bármilyen(!) csengõ keresztezés alatt fékezni csak abban az esetben szabad, ha ki van kapcsolva a villamosfék-üzemmód, illetve a "váltót nem állít" gomb használatával a villamosfékezéskor a vontatómotor generátorüzemében táplált elektromos energiát a fékellenállások emésztik fel, így visszatáplálás nincsen.

(Izabella utca - Szondi utca, 73/76-os keresztezése)

A polaritásváltás elkerülésére korrekt esetben 8 szigetelõpálca beépítése szükséges. Az ábrázolt megoldás azonban csak azonos táplálási szakaszban levõ vezetékek keresztezésénél alkalmazható. Mint látható, itt a két középsõ keresztezési test minden egyéb vezetéktõl teljesen el van szigetelve, tehát feszültségmentes. Az elsõ és hátsó keresztezési testeken azonos polaritású munkavezetékek találkoznak, így ezek szigetelése nem szükséges.

Az ilyen módon megépített keresztezés mindkét irány számára egyszer cseng. A keresztezés alatt - indokolt esetben - villamos visszatápláló fékezés is lehetséges, ebben az esetben erõs ívhúzás tapasztalható, de egyéb szerkezeti károsodást nem okoz.

Ez a kiszigetelési mód egyszerûbben 6 szigetelõpálcával is megvalósítható: az egyik irány egyik vezetékébe nem szükséges a két szigetelõpálca beépítése.
(Baross utca - Mária utca, 83-as keresztezése.)

A mindkét irányból kiszigetelt, feszültségmentes keresztezõdés az a típus, amelyik a leggyakoribb a trolibusz felsõvezeték-hálózaton. Ehhez a megoldáshoz is 8 szigetelõpálca szükséges, ám azok minden irányból a keresztezési négyszög elõtt vannak beépítve. Eltérõ táplálási szakaszhoz tartozó vezetékek esetén is alkalmazható. A keresztezés mindkét irányból hosszan cseng.

A gyakorlatban az egyik irány szigetelõpálcái rejtett szakaszszigetõként kerülnek beépítésre. Ebben az irányban - mint már láttuk - a csövezés feletti munkavezetékek elektromosan is "megszakadnak", ezért a tápáram-ellátást ebben az irányban a keresztezés felett elvezetett, a munkavezetékhez kapcsolódó kábelek biztosítják a keresztezés mögötti vezetékszakasznak, mint az a képen is látható.

A megoldás érdekessége - és egyben legfõbb hátránya -, hogy a négy keresztezési test csak a munkavezetékektõl (mindegyiktõl) van elszigetelve, egymástól nem. Így a létrejött négyszög elektromosan ekvipotenciális pontnak tekintendõ. Emiatt az ilyen keresztezések alatt az áramvisszatápláló villamos fékezés szigorúan tilos!

Mivel a négy keresztezési test, és az azokat összekötõ csövezés áramvezetõ anyagból készült, a keresztezési négyszögben a két áramszedõ (amelyek különbözõ polaritásúak áramvisszatermelõ fékezéskor) "zárlatba fut", ezáltal súlyosan károsíthatja a jármû elektromos berendezéseit!

(Stefánia út - Ifjúság útja, 75/77 kettõs önkeresztezése)

Az elõbbi megoldás legnagyobb hátrányát 12 szigetelõ pálca beépítésével lehet megvalósítani. Mint a rajzon látható, itt már nem csak a keresztezési négyszögön kívül, hanem a négy keresztezési test között is vannak szigetelõpálcák. Elektromosan így a keresztezés szintén feszültségmentes, ám nem ekvipotenciális pont, hanem négy különálló, egymástól is elszigetelt részbõl áll. Ez a keresztezés is mindkét irányból hosszan cseng.

A megoldás elõnye, hogy a keresztezés alatt - indokolt esetben - lehetséges villamos visszatápláló fékezés is, hiszen itt már nem kerülhet "zárlatba" a két áramszedõ.

Ezt a fajta keresztezés-megoldást eddig még nem alkalmazzák, folyamatos elterjedése azonban kívánatos, és várható.